A boldogság ára

108269235Előkészületben az aktivisták toborzásának mikéntjéről szóló cikk, de addig is egy könnyed olvasmány ‘az aktivisták boldogabbak-e vagy sem az átlagnál?’ témába. Készült a Boston Globe-ban megjelent írás alapján. Senki ne rágja le a körmét miattam, elárulom: boldogabbak, de lássuk a részleteket.

Aláírásokat gyűjteni, tüntetni, tiltakozni? Kész antidepresszáns ez a recept! A potenciális önkéntesek kétségeit ezúttal nem egy civil szervezet, hanem két egyetemi pszichológus oszlatta el, amikor kapcsolatot fedeztek fel az aktivizmus és a boldogság között. A politikai aktivizmus témakörben kutató Malte Klar és Tim Kasser 350 diákkal készített interjút, igyekezve felmérni minden résztvevő elköteleződésének mértékét, illetve boldogságuk, és optimizmusuk szintjét. Az alanyoknál összefüggést találtak az aktivizmus, és az elégedettségi szintjük között.

Eszerint a feltételezett kapcsolat fennállt, de tényleg boldogíthat valakit a politika? Teszi fel a kérdést a cikk szerzője, ezért fontos tisztáznunk: a politikai aktivizmus nem feltétlen pártpolitikai tevékenységet jelent, a kirekesztés elleni harc, vagy a társadalmi egyenlőtlenség ügye éppúgy beletatozik, ahogy az a következő kísérletből is látható.

A következő vizsgálatban a kutatók két csoportra osztották a résztvevőket, az elsőnek azt a feladatot adták, hogy írjanak levelet az egyetem vezetőségének, amelyben finomabb ételeket kértek a menzán. A második csoportnak szintén követeléseket kellett megfogalmazniuk, azonban ők méltányos kereskedelemből származó kávét, és helyi termelők élelmiszereit követelték az étkeztetésben. Utóbbit – ami a diákok számára közvetlen haszonra nem irányuló tett volt – kezelték a kutatók politikai aktivizmusként. Ezt követően különböző tesztek segítségével ismét a boldogságszintet kezdték mérni a pszichológusok. Az eredmények pedig egyértelműen kimutatták, hogy a második csoport tagjai tetterősebbnek, és elégedettebbnek érezték magukat az akciót követően, mint azok, akik csupán finomabb ételeket kértek az egyetemtől.

Bár első ránézésre nem tűnik kifejezetten összetettnek a kísérletsorozat, mégis sok fontos részletre következtethetünk belőle. Az egyik, hogy ugyan a diákok nagy részét nem érdekelte különösebben – legalábbis a kísérlet előtt – az etikus élelmezés témája, mégis miután részt vettek az akcióban határozottan jobb lett a közérzetük. Másrészt, mint kiderült a levélíró akció kifejezetten vonzó a különböző aktivitások között. Még ha a kutatás nem is vizsgál másokat részletesen, azért érdemes megjegyezni ezt is (bizonyára nem véletlen a különböző szervezetek levélíró kampányainak sokéves népszerűsége sem). A harmadik tanulság, hogy a népi bölcsességek utalásai a tele has, kényelem, és a boldogság összefüggéséről nem feltétlen, vagy nem kizárólagosan helytállóak.

Ha valakit a kutatás nem győzött meg az aktivizmus örömeiről, akkor a cikk alatt olvasható kommentárok bizonyára megtennék, hiszen tucatnyian tartották fontosnak leírni, milyen változásokat tapasztaltak életminőségükben mióta önkéntesek: ezek a szociális kapcsolatok fejlődésétől egészen a fölös kilók leadásáig terjedtek:)

Schmidt Gergő

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s