A magyar civil társadalom helyzete a Global Civil Society Index alapján

Giving_Beyond_Borders_400x335A John Hopkins Egyetem felmérését érdemes átfutni, annál is inkább, mert Magyarország is része volt a vizsgálatnak. A globális civil társadalom kutatói szerint a szervezetek jelentősége kiemelkedő, mind a gazdasági fejlődés, mind pedig a kormányok demokratikus működésére gyakorolt hatásuk szempontjából. Ezért működésük, és befolyásuk mérése elengedhetetlenül fontos a társadalom vizsgálatának szempontjából.

Az egyetem számára az index megalkotásakor a globális lefedettség, a közérthetőség, az objektivitás, és a terület szakemberei számára való felhasználhatóság voltak prioritások. A vizsgálat során felhasználták az United Nations Handbook on Nonprofit Institutions-t.
Az index a felmérésben részt vevő országok civil társadalmait három lényegi szempontból vizsgálja és rangsorolja.

1. Kapacitás: A szektor méretét, és mobilizáló képességét fejezi ki.

2. Fenntarthatóság: A szektor képessége a fennmaradásra, pénzügyi, és társadalmi szempontból, figyelembe véve a jogi szabályozást is.

3. Hatása: A szektor befolyásának mértéke, amelyet a gazdasági, társadalmi és politikai életre gyakorol.

capture-20140414-161233

A vizsgálat nem fest kedvező képet Magyarországról, igaz a régióról sem. Hazánk – bár a táblázatban felcserélték – Csehország után végzett, igaz olyan szomszédos országok előtt, mint Lengyelország, Szlovákia és Románia. Nálunk azonban csak kevés ország (pl. Pakisztán, Kolumbia) áll rosszabbul, mi több ezek között is nem egy jobban teljesít, ami a civil szféra hatását, befolyását illeti a politikára, társadalomra és gazdaságra. Az első Hollandia lett, ami nem meglepő, annál inkább az, hogy Uganda és Tanzánia is jobban szerepelt Magyarországnál, és a régiónk több más országánál. A három mutató közül a kapacitásra kapta hazánk a legtöbb pontot, feltételezhetjük tehát, hogy van potenciál a civil szférában, ugyanakkor sokkal eredményesebben kell közvetítenünk az általunk képviselt értékeket a politikai, gazdasági, és társadalmi szereplők felé, hogy növelni tudjuk rájuk gyakorolt hatásunkat is, hiszen a végső cél ez lenne.

Schmidt Gergő

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s