Steve és Rick aktivistákat toboroz!

volunteer-recruitment-2Számos különböző módszerrel toborozhatunk önkénteseket egy szervezet számára, de közel sem biztos, hogy ezek mindegyike egyformán szolgálja a kitűzött célokat. Rick Lynch és Steve McCurley, az Essential Volunteer Management című könyv írói kifejezetten az alapoknál kezdik, és nem a haladó civilekhez szólnak az alábbi elemzéssel. A szerzők három utat különböztetnek meg az önkéntes toborzásban. Vegyük sorra ezeket a kezdő lépéseket.

1. ,,Nagy ölelés”:

Érdemes egy ,,nagy ölelés”-hez folyamodni, amikor rövid idő alatt nagy számú, de minimális (speciális) képzettséggel rendelkező önkéntesre van szükség. Ez a fajta taktika nem szorul részletes elemzésre, a következő módszereket használja, és ezeket olvasva már megfelelő képet alkothatunk róla:

Brosúraterjesztés
Poszterek
Különböző, a témában érdekelt csoportok megkeresése
Sajtóban való megjelenés
-,,Szóbeszéd” útján, azaz minél több embert vegyél rá az üzenet terjesztésére

A könyvben nem része a felsorolásnak, de – megjelenése idején – 2012-ben már mindenképpen ide kellene sorolnunk a közösségi médiát is. Különösen a Facebook és a Twitter az, amivel az első két módszert akár ki is válthatjuk, hiszen azok online megfelelői többnyire olcsóbbak és hatékonyabbak.

2. Célzott toborzás:

Gondosabb tervezést igényel a célzott toborzás, ezt olyankor használjuk, amikor az adott feladathoz egy, vagy több konkrét területen jól képzett önkéntesekre van szüksége a szervezetnek. Egy célzott toborzás megkezdése előtt a következő kérdéseket válaszoljuk meg magunk számára:

– Mire van szükségünk a cél elérése érdekében?
Kik tudják ezt biztosítani számunkra?
Hogyan kommunikálhatunk ezekkel az emberekkel hatékonyan?
Mivel motiválható a célcsoport?

A célzott toborzás során ezek a kérdések elősegítik a megfelelő önkéntesek azonosítását, megtalálását és a számukra leginkább vonzó üzenet kialakítását.

3. Koncentrikus körök:

Ennek a toborzási módszernek az alkalmazása esetén mindenekelőtt azonosítanunk kell azokat a közösségeket, akikkel már közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban áll a szervezet, majd eljuttatnunk hozzájuk a toborzáshoz használt kulcs-üzenetünket. Ilyen célcsoportok például a következők:

Családtagok, barátok, és az ő közvetlen környezetük
A már meglévő önkéntesek, munkatársak kapcsolati hálója
A szervezet céljaiban érintett csoportok
– Kapcsolatok oktatási intézményekben

A már meglévő ismeretségeket használva jóval nagyobb arányban kaphatunk pozitív választ felhívásunkra. Ezzel a módszerrel a különböző értékesítéssel foglalkozó vállalatok is dolgoznak, hiszen jobb eredmények érhetők el abban az esetben, ha ismerősök ajánlanak valamit, mint az un. hideg hívás esetén, amikor ugyanazt idegenek teszik.

Bármelyik módszert használjuk fel az önkéntesek toborzása során, kulcsszerepe lesz a felhasznált üzenetnek. Ez az üzenet megmagyarázza, hogy miért az adott szervezetnek van a legnagyobb szüksége a segítségre, és miért méltó arra. Egyszerű, rövid, és közvetlen megszólításra lesz szükség, ami hangsúlyozza a feladat fontosságát, ugyanakkor utal azokra a dolgokra is, amik vonzóbbá teszik az önkéntességet.

Schmidt Gergő

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s