Nemzetközi trendek: Integrált aktivizmus és adományszervezés

downloadAz integrált kampányokat hangsúlyozó trend bontakozik ki a nemzetközi civil szervezetek stratégiáiban, ennek ellenére az önkéntesekkel való munka és az adományszervezés összekapcsolása még inkább cél, mintsem realitás. Pedig időt, munkát adományozni sok szempontból hasonló, mint pénzt. Fontos felismernünk, hogy az adományozók, és az önkéntesek potenciálisan ugyanazok az emberek, vagy legalábbis a társadalom bizonyos értelemben hasonló csoportját alkotják. Az, hogy valaki inkább aktivista vagy inkább támogató lesz a szervezetben, többnyire az illető korától, anyagi, és egyéb értelemben vett élethelyzetétől függ, ami idővel akár többször is átalakulhat egyik szerepből a másikba, de megjelenhet párhuzamosan is.

Az önkéntes menedzsment és az adományszervezés kapcsolatát érdemes komolyan vennünk, tanulmányok bizonyítják, hogy azok, akik önkéntes tevékenységben vesznek részt az adományozás tekintetében is nagyvonalúbbak. A támogatók megtartása során pedig bevált módszer a lemorzsolódás csökkentésére a donorok meghívása egy-egy szervezeti vagy kampány eseményre, ennek hatására azok a támogatók is újraértelmezik kapcsolatukat a szervezettel, akik végül nem vesznek részt az aktivitásban. Mindezek mellett nem meglepő az a tény sem, hogy az önkéntesek barátai, családtagjai hajlamosabbak adományokkal támogatni azt a szervezetet, ami mellett az ismerősük elkötelezte magát, ennek leggyakoribb példája hazánkban az adó 1% felajánlása lehet.

capture-20140510-131012

Mindent egybevetve az önkéntesek és adományozók között nem húzódik éppenséggel betonfal. Akkor mi az oka annak, hogy a legtöbb szervezetnél a két részleg élesen elválik egymástól, és meglehetősen ritka a projektek közötti átfedés? Egyértelmű, hogy az önkénteseket mint potenciális adományozókat is számon kell tartanunk, illetve, hogy a támogatókat igyekszünk bevonni a szervezet kampányaiba is. Ezekhez a kulcs az, hogy nyomon követjük a szervezethez kapcsolódó személyek elkötelezettségét, illetve jelenlegi és várható aktivitásukat.

Milyen hasonlóságok vannak az önkéntesek és a támogatók között?

  • Mindkettőt fel kell kutatni és a kapcsolatot fenn kell tartani velük
  • Mindkét csoportnak azonosulnia kell a szervezet céljaival és módszereivel
  • Mindkettőnek érték az önzetlen cselekedet
  • Mindkettőnek éreznie kell, hogy hozzájárulása fontos
  • Mindkét csoport igényeit, demográfiai, és egyéb tulajdonságait ismernünk kell
  • Mindkettő esetében meg kell állítani a lemorzsolódást

Azt látjuk, hogy a technikai fejlődés révén a korábban jelentős különbségek is sorra elhalványulnak a két terület között. Az önkéntesekkel való munka a szervezetek számára, a kétségtelen hasznossága mellett többnyire jelentős infrastrukturális (helyiség, képzés stb.), és egyéb kihívást jelentett. A személyes jelenlét, és a rendelkezésre állás szükségessége ahhoz vezetett, hogy csak a legelkötelezettebb támogatók váltak önkéntessé, szemben az adományozókkal, akik viszonylag gyorsan, és kényelmesen – csekkel, banki átutalással, sms-es fizetéssel – is támogatókká válhattak. Ezek a különbségek ma is léteznek, de ahogy  az online kampányok egyre fontosabbá váltak, a virtuális térben való aktivizmus ugyanúgy követte őket, mint a kampányokhoz csatolt fundraising tevékenység. A legújabb módszerek már a kampányból aktivizmus, aktivizmusból adományozás lépéseket követik: eljuttatjuk a kampány üzenetét a lehető legtöbb emberhez online (okostelefonon stb.) –> cselekvésre ösztönzünk (küld el ezt az üzenetet az illetékes döntéshozóknak) –> majd az ilyen formában elköteleződött csoportot kérjük arra, hogy adományozzon (lehetőleg szintén online).

Tehát látjuk, hogy bizonyos esetekben a határ elmosódott, ugyanakkor nem állítom, hogy eltűnt, hiszen a leginkább elkötelezett aktivisták továbbra sem (csak) online tevékenykednek a szervezet sikeréért, és ezzel számos különbség megmaradt:

  • Pénz mindig kell, de az önkéntesek munkáját összehangolni a kampányokkal, projektekkel komoly kihívást is jelenthet. Van, hogy több, van, hogy kevesebb aktivistára van szükségünk, mégsem hagyhatjuk, hogy bárki passzívvá váljon közülük.
  • Az adományszervezésnél leginkább a szervezethez juttatott összeg a döntő, egyszeri nagyobb értékű vagy tartós kis összegű támogatás is  – stratégiától függően – lehet egyenértékű. Ezzel szemben az önkénteseknél az elkötelezett segítők bevonása és hosszútávú megtartása a cél.
  • Pénzt adományozni sok szempontból kis kockázatú tevékenység, ajándékról nem befektetésről beszélünk a támogató esetében, így egy bármikor megszüntethető, laza elköteleződés jön létre a szervezettel. Az önkéntesek esetében ez egy komolyabb azonosulást jelent a szervezet értékeivel pszichológiai értelemben, fizikai értelemben pedig valós jelenlétet, és néha sajnos veszélyt is.
  • A támogatóktól az adományon kívül ritkán fogalmazunk meg egyéb elvárást. Önkéntesnek ezzel szemben megbízhatónak és képzettnek kell lennie, olyan valakinek, aki önmaga, és a szervezet számára is elfogadható szisztéma szerint tud tevékenykedni a projekteken.
  • Az önkéntesek olyan jellegű hasznot hajtanak a szervezeteknek, amit pénzen megvenni nem lehet vagy nem érdemes, beleértve azt a továbbgyűrűző, hosszú távú hatást is, amit a környezetükre és így a társadalomra gyakorolnak.

A hasonlóságok és különbségek bemutatásával az volt a célom, hogy érzékeltessem azokat a pontokat, hol az adományszervezés és az önkéntes menedzsment összekapcsolódhat. Lássuk a gyakorlati tennivalókat, amivel a két részleget hatékonyabbá tehetjük egymás segítségével:

Első lépésként hasonlítsuk össze az adományozók, és az önkéntesek (illetve egyéb módon a szervezethez kapcsolódó személyek) toborzására vonatkozó stratégiánkat. Mik jellemzik a stratégiánkat az emberek és az adományok “gyűjtésében”? Hol kapcsolódnak ezek egymáshoz, mik a hasonlóságok és a különbségek? Indokoltak-e ezek a különbségek vagy a technikák megoszthatók?

Az önkéntesekkel foglalkozó részlegnek meg kell osztania az információkat az adományszervezőkkel az alábbiakról: Kik jelentkeztek önkéntesnek? Ki meddig jutott a bevonási folyamatban? Kik azok, akik végül nem lettek aktívak? Kik azok, akik passzívvá váltak? Ezek mind olyan, potenciális támogatói célcsoportok, akikkel az adományszervezőknek különböző módon, de kommunikálnia kell a jövőben. Sokan közülük pénzügyileg is segítenék a szervezetet, hiszen többé-kevésbé mindannyian jelezték szándékukat a szervezet segítésére.

Hasonlóképpen az adományozók lemorzsolódásának megakadályozásában is szerepet kell kapnia az önkéntesek koordinátorának, mivel a projektekben való részvétel felajánlása ennek egy bevett módszere, ahogy arról már korábban írtam.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy az önkéntes adatbázist és az adományszervezésit – legalábbis részben – integrálni kell egymásba, ilyen módon összekapcsolva az időt és pénzt adományozókat egy közös rendszerbe. A két területet ugyan  továbbra is külön kell kezelnünk és sosem vonhatunk egyenlőségjelet az önkéntesek és adományozók toborzása közé, de megfelelő adatbázissal és összehangolt stratégiával jelentősen növelhetjük mindkettő hatékonyságát.

Schmidt Gergő

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s