Kérek szépen! az adománykérési kommunikációról

55ae85d2c46188df228b459dHárom videót hoztunk mára, amelyekből sokat tanulhatunk az adományozás pszichológiájáról és az adománykérés kommunikációjáról.
Napokban bejárta az internetet egy rövid videó amiben Colby Persin a New Yorki utcákon tesztelte az adományozási hajlandóságot. Nagy nézettséget ért el a videó, amelyben hajléktalannak álcázta magát és egy táblával először alkoholra és drogra kért pénzt, majd egy kislányt bevonva hajléktalan apukává vált és úgy kéregetett. Hogy mi lett az eredmény? Az emberek adtak pénzt, mikor drogra és alkoholra kért és nem adtak, mikor a lányával kéregetett. Hogy miért? Nézzük meg adományszervezői szakmai szempontokból a helyzetet! Civil szervezetként mit tanulhatunk ebből a kisvideóból? Mit mutat meg nekünk az adományozásról a történet? Hogyan lehet fundraising tanulságokat levonni Colby tesztjéből?

Nyilvánvalóan az adományszervezés nem koldulás, így nem a hasonlóságokat szeretnénk kiemelni a két tevékenység között, sokkal inkább, hogy mely pontokon vethető össze az adományozási hajlandóság, az adományozók reakciója, mit gondolnak az adományozók az adományozás közben, előtt és utána? És egyáltalán miért adnak egyszer és miért nem máskor? Mi az, amit esetleg elrontunk a kommunikációnkban, és mi az, ami biztosan pozitív visszhangot kap majd?


A kérdés, ami felmerül, hogy mi az, amit azt utcai járókelők gondolnak az adománykérőről? Azaz mit gondol a célcsoportunk rólunk? Mit gondolnak a potenciális adományozóink a tevékenységünkről és a kedvezményezetteinkről? Mit gondolnak az üzenetünkről és a kommunikációnkról? Az üzenetünkkel erősítjük a bennük élő előítéleteket vagy gyengítjük őket? Nézzük meg, miért is adtak az emberek amikor Colby alkoholra

és kábítószerre gyűjtött és miért nem, amikor apukaként? Elsőre két ok is felmerül:
A new yorki járókelők valószínűsíthetően azt gondolták az első esetben, hogy végre egy hajléktalan, aki igazat mond. Azaz a többségük azt gondolja, hogy Colby hazudik, amikor a lányával egyedül az utcán élő apukaként kér pénzt, és sokkal inkább azt várják el, hogy legyen valaki őszinte és vallja be, hogy drogra kér. Azaz az a feltételezés, hogy minden utcán élő hajléktalan drogos és alkoholista.  Aki pedig másra kér, az valójában ugyanarra kér, csak még hazudik is. Azaz a hajlékkal rendelkezőkben ez a kép él a hajléktalanokról.
Hogy ez a feltételezés mennyire nem igaz, azt épp az a nő bizonyítja, aki Colbynak akkor adott adományt, mikor kislányával koldult. Az adományozó ebben az esetben maga is hajléktalan volt, azaz biztosan tudta, hogy az utcán élők közül nem mindenki drogos, alkoholista és hazudozó, hanem igenis van olyan, aki a lányával kényszerül az utcán élni és valóban arra kér, amire kér.
Ebben a cikkben nem célunk belemenni a társadalmi kérdésekbe, abba, hogy miért is gondolkodunk igy vagy úgy a hajléktalanokról, vagy hogy hogyan lehetne ezt megváltoztatni. Sokkal inkább az a célunk, hogy az adományozási hajlandóságot, a gondolatiságot és az érzést elemezzük, ami minden egyes adományozás mögött áll. És méginkább felhívjuk a figyelmet azokra az előítéletekre, amelyek megakadályozzák az adományozást.

Nézzünk egy másik példát.
A vak ember üzenete témában majdnem egymillióan nézték meg azt a videót, ami az adománykérés üzenetéről szól. A vak kéregető tábláján az a mondat áll: Vak vagyok, kérlek segíts! Egy fiatal nő jár arra, aki valószínűleg tanult marketinget és fundraising kommunikációt (:) ) és átírja az üzenetet: „Ez egy csodálatos nap és én mégsem láthatom”. Hogy mi az üzenet lényege itt? Hogy a járókelőknek esélyt adtunk arra, hogy az adománykérő szerepébe bújjanak mégpedig úgy hogy a kérés ne kérés legyen, hanem egy utazás egy másik személy nézőpontjába.

Egy harmadik, jelen esetben nem is adománykérő, de az előzőekben említett érzést elősegítő videót is említhetünk, a ‘Miért beszélünk még mindig a rasszizmusról?’ címűt, amit 5 millióan néztek meg a Facebookon az AJ+ elkészítésében. Itt színesbőrű emberek mondják el, milyen élethelyzetekben szembesülnek a rasszizmussal. “Folyamatos félelem az életem, bármikor, bárki rámtámadhat, a hátam mögé kell folyton néznem, ki jön utánam” – mondja olyan őszinteséggel egy férfi, hogy rögtön kifordítja a világunkat és máris nem őt látjuk fenyegető arcú fekete bőrű alaknak, hanem az ő bőrében vagyunk, és mi is rettegünk vele… A videó tökéletes példája annak, hogy a hallgatóságunkat egy másik személy nézőpontjába helyezzük.

Összegezve az adománykérés által keltett érzéseket és ellenérzéseket figyeljünk arra, hogy

  • üzenetünk célt találjon. Gondoljuk végük hogyan hatnak a sztereotípiák a célcsoportunkra.
  • informálódjunk, mit gondolnak a szervezetünkről, tevékenységünkről, kedvezményezetteinkről a potenciális adományozóink
  • ha nem találjuk megfelelőnek, igaznak a rólunk, munkánkról, kedvezményezettjeinkről alkotott képet, akkor első körben foglalkozzunk ezen kép megváltoztatásán
  • kommunikációnkban legyünk őszinték és hassunk is őszintének, ne keltsünk kételyt megjelenésünkkel, üzenetünkkel
  • arra törekedjünk, hogy az adományozóink megbízzanak bennünk, higyjenek nekünk
  • legyünk mások, mint a többiek , üzenetünk tűnjön ki, a „marketingzajból”, merjünk innovatívak lenni
  • olyan érzést keltsünk az adományozóban, hogy érezze az adománya lehetőséget teremt, vagy legalább egy kedves ajándék a megadományozott részére. Az adományozás érzése felemelő legyen. (Civil szervezetként meg tudjuk mutatni, hogy az adomány ténylegesen lehetőségeket, új világot tud teremteni, üzenetünkkel koncentráljunk arra, hogy megmutassuk ezt a világot.)
  • kreáljunk olyan teret,  amellyel az adományozó beleképzelheti magát a kedvezményezett helyzetébe,
  • de maga az üzenet ne legyen se erőszakos, se közhelyes,
  • mégis egy ajtót nyisson az adományozónak, amelyen át egy másik világba nézhet és megérheti mekkora lehetősége van itt és most, hogy adományával az ajtó másik felén lakók is kiutat találjanak.
Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s