‘ADOMÁNYOZZ’ gomb elhelyezése Facebook oldalon

Az elmúlt hetekben bőven adtunk olvasnivalót azoknak, akit a stratégiaalkotás mikéntje után érdeklődtek. Most evezzünk más vizekre és ismerjük meg a Facebook ‘Create Call to Action’ funkcióját. Ennek a gombnak az aktiválásával egy újabb lehetőség nyílik meg előttünk a szimpatizánsaink mobilizálására.

capture-20150922-141222

A fenti képen látható módon nem téveszthetjük el a funkciót az oldalunkra látogatva, igaz eddig sokak szeme elsiklott felette. Rákattintva a Facebook több választási lehetőséget kínál aszerint, hogy milyen aktivitásra akarjuk buzdítani a látogatóinkat, úgy mint feliratkozás, adományozás stb. Nincs is más dolgunk, mint megadni azt az online felületet ahova az érdeklődőket a rendszer át fogja irányítani.

donate-now-call-to-action-link-1024x541

Ezek a beállítások később Bővebben…

Reklámok

Hogyan írjunk adományszervezési stratégiát? 2.

Múlt heti cikkünk folytatódik.

Office workers in lightbulb-shaped building

Office workers in lightbulb-shaped building

4. Célcsoport meghatározása

A legtöbb szervezet úgy gondolja a leendő adományozói a szervezeten kívül vannak. Pedig ez nem igaz! A potenciális adományozóink a legközelebbi szimpatizánsaink, az önkénteseink, a beszállítóink, a szakértőink, a közösségeink vezetői. Ezért az első lépés, amit meg kell tennünk, az a saját adatbázisunk elemzése. Másodsorban kreatív módszerekkel meghatározhatjuk a potenciális célcsoportunkat. A kettőt összevetve megállapíthatunk 2-3, maximum 4 célcsoportot.

Ezen célcsoportok között kell egy prioritási sorrendet felállítanunk. A prioritási sorrend lehet az, akiket a legjobban szeretnénk megszólítani, bár inkább azt javasoljuk, akiket a legjobban sikerül megszólítanunk. Ne válasszunk olyan célcsoportot elsődleges célcsoport, akit egyáltalán nem ismerünk.

5. Milyen módszer, milyen csatorna, milyen program?

Ha már tudjuk a célcsoportunkat, a befektetni kívánt összeget, mozdítható erőforrásokat, kapacitásunkat, időigényünket és megvannak a pénzügyi céljaink is, itt az idő, hogy listázzuk a lehetőségeket. Rengeteg fundraising módszer létezik. Ezeket többféle kategória szerint lehet csoportosítani. Vannak, amelyek egyszeri és van, amelyik rendszeres adományokat hoz, van, amelyik nagyobb kockázattal rendelkezik, de nagyobb bevételt is ígér, és lassúbb, de biztosabb programok. Fontos tudnunk, hogy mely célcsoporthoz melyik FR módszer illik? Például a fiatalokat jobban meg lehet szólítani digitális eszközökkel, az időseket pedig DM levéllel. Az is fontos, hogy mennyi a befektetni való pénzünk, mert lehet olyan programot felépíteni, ahol csak évente egy millió forintot fektetünk be és második évre kb ennyire is számíthatunk belőle, de van olyan, ahol ötéves megtérüléssel kell számolnunk és évi 50 milliót kell befektetni, viszont 10-15 évig fenntartható, jelentős bevételt produkál az adományszervezés.

6. Tervezés
Bővebben…

Hogyan írjunk adományszervezési stratégiát?

Hogy miért kell stratégia? Ez a cikk azoknak szól, akik már tudják, miért kell stratégia. Olyanoknak, akik stratégiájukkal egy stabil és fenntartható rendszert szeretnének építeni, ami kiszámítható és nem dől össze, mint annyi más fundraising program.

Mely lépéseket kell megtennünk egy stratégiatervezésnél?

  1. Célok meghatározása

Mint annyi sok más projekt esetében először biztosan tudnunk kell, hogy mik a céljaink.

  • Határozzuk meg, hogy milyen időtartamú stratégiát tervezünk. Mi 3 éves stratégiát szoktunk javasolni, de minimum 2 évben gondolkodj.
  • Majd határozzuk meg, hogy mennyi befektetni való pénzünk van. Minden fundraisinghez kell pénz, így ne is vágjunk bele semmilyen adománygyűjtésbe, ha nem akarunk rá áldozni – mert akkor csak biztos kudarc lesz a vége.
  • Mennyi adományt szeretnénk? Ez egy trükkös kérdés, erre eddig minden ügyfelünk azt mondta, hogy „amennyit csak lehet”. Ezért célszerűbb azt a kérdést feltenni, hogy az elkövetkező 3 évben (vagy amilyen hosszúra tervezzük a stratégiát), mekkora kiadásai lesznek a szervezetnek?

strategy-dammit1400

Ha mindezzel megvagyunk, az már egy jó kezdet, mert a céljaink fogják az utat mutatni számunkra a stratégiatervezés sötét (:D) útvesztőjében.

  1. Elveink és irányelveink
  • A következő lépésben szögezzük le az elveinket. A tapasztalt adománykérő szervezetek ezt Etikai kódexben vagy Adományszervezési kódexben szokták tenni. De miről van itt szó egyáltalán?
    Hogy milyen támogatásokat és milyen módon akar vagy nem akar elfogadni a szervezet. Ha például fontos a politikai függetlensége a szervezetnek, akkor kikötheti, hogy nem fogad el politikai szervezetektől, személyektől támogatást. Ha nem akar állami feladatokat ellátni, mert az ellenkezik az elveivel, akkor itt kiköti, hogy nem fogad el adományt kormányzati szereplőktől. Amit itt érdemes átgondolni, hogy milyen szervezetektől és milyen formában fogadunk vagy nem fogadunk el támogatást. Elfogadunk-e névtelen, készpénzes adományokat? Elfogadunk-e névtelen, x millió forint feletti adományokat? Milyen esetben akarunk vizsgálódni a cég után egy céges adomány esetében? Mekkora összegnél és milyen módon akarunk vizsgálatot folytatni. Ki és hogyan teszi mindezt? Stb.
  • Az irányelveink sokkal inkább az adományszervezési célokhoz kapcsolódnak. Milyen típusú adományokat szeretnénk?
    • Egyszeri vagy rendszeres adományokat?
    • Minél több személytől alacsony összeget vagy kevesebb donortól magasabb összeget?
    • Célhoz kötött vagy szabad felhasználású adományokat szeretnénk?
    • Fenntartható, lassan építkező programot vagy gyorsan növekvő, de több rizikóval járó programokat szeretnénk futtatni?

Bővebben…