Hogyan írjunk adományszervezési stratégiát? 2.

Múlt heti cikkünk folytatódik.

Office workers in lightbulb-shaped building

Office workers in lightbulb-shaped building

4. Célcsoport meghatározása

A legtöbb szervezet úgy gondolja a leendő adományozói a szervezeten kívül vannak. Pedig ez nem igaz! A potenciális adományozóink a legközelebbi szimpatizánsaink, az önkénteseink, a beszállítóink, a szakértőink, a közösségeink vezetői. Ezért az első lépés, amit meg kell tennünk, az a saját adatbázisunk elemzése. Másodsorban kreatív módszerekkel meghatározhatjuk a potenciális célcsoportunkat. A kettőt összevetve megállapíthatunk 2-3, maximum 4 célcsoportot.

Ezen célcsoportok között kell egy prioritási sorrendet felállítanunk. A prioritási sorrend lehet az, akiket a legjobban szeretnénk megszólítani, bár inkább azt javasoljuk, akiket a legjobban sikerül megszólítanunk. Ne válasszunk olyan célcsoportot elsődleges célcsoport, akit egyáltalán nem ismerünk.

5. Milyen módszer, milyen csatorna, milyen program?

Ha már tudjuk a célcsoportunkat, a befektetni kívánt összeget, mozdítható erőforrásokat, kapacitásunkat, időigényünket és megvannak a pénzügyi céljaink is, itt az idő, hogy listázzuk a lehetőségeket. Rengeteg fundraising módszer létezik. Ezeket többféle kategória szerint lehet csoportosítani. Vannak, amelyek egyszeri és van, amelyik rendszeres adományokat hoz, van, amelyik nagyobb kockázattal rendelkezik, de nagyobb bevételt is ígér, és lassúbb, de biztosabb programok. Fontos tudnunk, hogy mely célcsoporthoz melyik FR módszer illik? Például a fiatalokat jobban meg lehet szólítani digitális eszközökkel, az időseket pedig DM levéllel. Az is fontos, hogy mennyi a befektetni való pénzünk, mert lehet olyan programot felépíteni, ahol csak évente egy millió forintot fektetünk be és második évre kb ennyire is számíthatunk belőle, de van olyan, ahol ötéves megtérüléssel kell számolnunk és évi 50 milliót kell befektetni, viszont 10-15 évig fenntartható, jelentős bevételt produkál az adományszervezés.

6. Tervezés

Ha megtaláltuk a magunknak való módszereket és csatornákat, akkor mindezt egy folyamatba (vagy többe) kell ágyazni. Fontos, hogy a fundraising stratégia többnyire nem tartalmazza a kreatív koncepciót, azaz az adományszervezés azon részét, hogy melyik kampányunkkal, programunkkal fundraiseljünk, hogy milyen szlogennel, milyen képpel stb. A legtöbb adományszervezési program nem azért végződik kudarccal rögtön az elkezdése után, mert nem volt jó a kreatív koncepció. Főleg Magyarországon azt tapasztaltam, hogy a kreatív kommunikációs műfajban a civilek kiemelkedően jók! Kiváló ötletek, meghökkentő szlogenek, szikrázó gondolatok. De az adományszervezésnek ez csak egy kis része. Bármilyen témára lehet adományt szervezni és kreatív koncepciót kidolgozni. A legfontosabb a megfelelő tervezés és a folyamatok kiépítése. Például ha nincsen jól megtervezve egy online adományozási felület, lehet bármilyen jó a kép, a szlogen, akarhatok nagyon adományozni, de mégsem fogok. Ha a szerver folyton lefagy, ha nem elég négy adatot megadni magamról, hanem legalább tizennégyet kérnek, ha nem tűnik biztonságosnak az banki adatokat kérő oldal,  ha nem kapok visszajelzést, mikor azt ígérték stb …  akkor nem fog működni.

A tervezés folyamán végiggondoljuk a lépéseket, amelyek a különböző módszerekhez szükségesek. Például majdnem mindegyik adományszervezéshez szükségünk van adatbázisra. Hogyan szerezzük be az adaatbázist, milyen típusú adatbázisra van szükségünk, milyen adatokat tárol, hogyan kerülnek bele az adatok, stb. Egy másik fontos kérdés és folyamattervezés a megszólítás és az elkötelezettségi folyamatok kidolgozása. Hogyan, milyen módszerrel szólítjuk meg a célcsoportot, hogyan érjük el, hogy elkötelezettek legyenek? Technikai kérdéseket is meg kell válaszolnunk, mint például hogyan fognak adományozni a donoraink, milyen pénzügyi tranzakciós lehetőségek adottak az országban, melyik mennyibe kerül, mennyi idő leszerződni egy bankkal, hogyan fogjuk nyilvántartani az adományokat, hogyan fogjuk tartani a kapcsolatot a támogatóval?

Ezekre a kérdésekre kell válaszokat találnunk a végső tervezésnél, amely során időtervet és indikatív költségvetést tervezünk. A tesztekről se feledkezzünk meg, hiszen a stratégia csak egy irány, az új csatornákat, programokat mindig tesztelni kell, ezek eredményei alapján válik az indikatív költségvetésünkből egy reális költségvetés.

Ha szükséged van segítségre a stratégiád megtervezéséhez, keress minket bizalommal!

Liza & Gergő

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s