Figyelem! Tűz van!

Nem elég fontos dolgokról beszélni, úgy kell ezt tennünk, hogy azt mások meghallgassák. Beszéljünk tehát arról a kommunikációs hibáról, amit ma a szerveztek 90%-a elkövet Magyarországon. Biztosan sokan ismernek magukra, civil szervezetükre, amikor azt mondom: többségünk végtelen monológokba hajlamos bocsátkozni az általa képviselt ügy kapcsán. Tegyük fel akár a legegyszerűbb kérdést egy civilnek (Mit/Miért/Hogyan dolgozik a szervezetetek?), és biztos, hogy rövid válaszok helyett végtelen előadásokat hallgathatunk meg.

I+like+you_2cb7f3_4823690

A legnagyobb probléma az, hogy ezt nem csak személyes beszélgetések során nehéz levetkőzni, de megjelenik honlapunkon, üzeneteinkben, ellehetetleníti adománygyűjtési és mobilizáló képességünket. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, le kell egyszerűsítenünk az üzenetünket és a cselekvés lehetőségeire, eredményeire koncentrálnunk. Unalomig ismételt tanács a tömörebb kommunikációra, hogy gondolkozzunk reklámszlogenekben/szövegekben amikor az üzenetünket fogalmazzuk, éppen ezért az alábbiakban néhány új nézőpontot mutatok be.

Milyen hatásokat váltunk ki a hallgatóságunkból a különböző kommunikációs technikákkal? Ennek megválaszolására Chris Rose kampányos példái remek útmutatást adnak. Az elsőben a kampányok során használandó (bal oldalon) és az oktatási modell (jobb oldalon) működése, hatása közötti különbséget nézzük meg:

 whitebackground
Ahogy az eltérő kiváltott hatások mutatják, fontos, hogy ne az oktatási modell szerint kommunikáljunk a célcsoportunkkal, vagy azokkal, akiktől bármilyen aktivitást, adományt várunk.

Szemléletes kommunikációs példa a két féle „Tűz esetére” tábla is, hiszen a civil szervezetek is veszélyekre hívják fel a figyelmet és cselekvésre sarkallnak. Az első tábla szövegét az ‘a’ pont, míg a másik tábla szövegét a ‘b’ pont mutatja. Az első az ideális és elvárható utasításokat mutatja, míg a második az a fajta kommunikációs hibára utal, amit a szervezetek gyakran elkövetnek.

  1. HA TÜZET ÉSZLELSZ

    1. Nyomd meg a vészjelzőt

    2. Azonnal menj biztonságos helyre

    3. Értesítsd a tűzoltókat

  2. HA TÜZET ÉSZLELSZ

    1. Építs ki hálózatot a szomszédokkal

    2. Magyarázd el az ügyet: a gyúlékony anyagok, valamint az oxigén szerepét

    3. Ismertesd a tűz szociális és gazdasági hatásait az ott élőkre és másokra

    4. Képezd a döntéshozókat, szervezz találkozót a tűzoltóság részére

    5. Terjeszd a tűzmegelőzés fontosságának üzenetét és kérj másokat is erre

Amikor a szervezetünk munkájáról beszélünk arra kell törekednünk, hogy 1-2 mondatban megválaszoljuk a következőket: Mit csinálunk és hogyan? Miért fontos ez a munka? Mi történik, ha sikert érünk el? Mi történik, ha nem? és végül: Milyen segítségre van szükségünk?

A kampányaihoz felhasznált kutatások, szakmai munka lehet és kell, hogy részletes, pontos és megalapozott legyen, de a kommunikációnk letisztult kell maradjon: tömör igazságok, érzelmi töltet, sürgetés és egyszerű felszólítások a cselekvésre nézve. Így a cikk végén mindenkinek azt javaslom, hogy látogasson el a honlapjára, nézze meg a közelmúltban kiküldött hírleveleit és döntse el, hogy a fentiek alapján szükség van-e a kommunikációja megváltoztatására.

Schmidt Gergő

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s