Önkéntes menedzsment, módszerek a statisztikák tükrében

Amikor a cikkeink megnyitási arányát nézzük, mindig kiemelt helyen szerepelnek azok, amelyek statisztikákat, infógrafikákat tartalmaznak. Az érdeklődés tehát nagy ezekre, ugyanakkor meglehetősen régen posztoltunk hasonlót, különösen az önkéntesekkel kapcsolatos feladatok kapcsán.

Az alábbiakban a washingtoni Urban Institute által feldolgozott adatokat láthatjátok, amelyek több száz civil szervezet megkérdezése alapján születtek.  Használjátok az eredményeket, egyrészt a saját tevékenységeitekkel összefoglalva a felsoroltakat, másrészt megvizsgálva azok eredményességét a megtartás során (lásd utolsó ábra).

magyar1

Míg az előző ábrán azt láthatjuk, hogy a különböző aktivitások milyen mértékben jellemzőek a megkérdezett szervezetekre, addig az alábbi kimutatáson az szerepel, hogy az önkéntesek foglalkoztatásának időbeli, illetve számbeli jellemzői szerint mik voltak azok, amelyeket inkább vagy kevésbé alkalmaztak. Bővebben…

Reklámok

A jövő nagy lehetőségei azaz nonprofit trendek 2016-ra

trends2016_small_sizeMire lehet számítani 2016-ban? Milyen új lehetőségek nyílnak meg a szektor előtt? Mik a nemzetközi trendek?
Összegyűjtöttünk számotokra néhány folyamatot, kutatást a nagyvilágból és némi jóslást mi is megengedtünk magunknak a magyarországi helyzettel kapcsolatban. Lesz benne kommunikációs és fundraising trend, de izgalmas társadalmi civil előrejelzések is, amelyek nem csak a nagyvilágra, de hazánkra is éppúgy érvényesek.
Figyeljetek Nell Edgington-ra a Social Velocity-től, aki olyan társadalmi jövőképet fest a civilek elé, amelyet a jelen magyar helyzetben kifejezetten meg lehetne valósítani, ezzel új teret nyitva egy innovatív, saját magunk alakította jövőnek.

Az amerikai National Council of Nonprofit szerint az alábbiak maradnak a trendek:

  • Legnagyobb kihívás még mindig a finanszírozás. A legtöbb nonprofit vezetőnek ugyanúgy kihívás lesz a fundraising, mint az előző évben, főleg a fenntarthatóság szempontjából. (Hajrá fundraiserek! A kihívás mindannyiunk előtt áll.)
  • A válságot követően megfigyelhető a közösségek növekvő igénye a társadalmi szerepvállalásra, amelyre a civil szervezeteknek gyorsan kell reagálniuk, hogy megfelelő válaszokat, megoldásokat tudjanak kínálni a felmerülő igényekre.
    Ez Magyarországra is jellemző, az utóbbi időkben megnövekedtek a civil kezdeményezések, egy-egy személy, csoport aktivitása, amelyek nem is hivatalos nonprofit szervezetként, hanem önálló, közösségi csoportokként lépnek fel érdekek mentén. Nonprofit szervezetekben tapasztalatot szerzett személyekként sokat tudunk segíteni ezeknek a közösségeknek.

Bővebben…

Időmenedzsment

tumblr_mc3sryxTt61rjpd82o1_500Néha egész napod elmegy az e-mailekre való válaszolgatással? Máris délután van és te még bele sem kezdtél a napi teendőkbe? Egész nap megbeszéléseid vannak és már emlékezni sem tudsz, hogy milyen témával kezdted a reggelt?

Néhány tippel szeretnénk segíteni, hogy hatékonyabban folytasd a munkád és menedzseld az idődet.

 

  1. Az e-mailek

Az emberek az e-mailjeik olvasásával töltik a munkaidejük nagy részét. Jó pár éve hallottam egy előadást egy remek munkatársamtól, amelyben azt javasolta, hogy az e-mail postafiókunkra gondoljuk úgy, mint az igazi postaládánkra. Ki az, aki ötpercenként kimegy a postaládájához megnézni, hogy nem kapott-e levelet? Nos, az e-mailjeinkkel azért töltünk el sok időt, mert folyamatosan oda-vissza ugrálunk más teendők és az e-mailek ellenőrzése között. Ezzel nem segítjük elő sem azt, hogy megkapjuk azt a bizonyos e-mailt, amire várunk – ha valamire egyáltalán várunk – sem azt, hogy a többi munkánk haladjon.
Ezért javasoljuk az alábbiakat:

  1. Nézd meg reggel az e-mailjeidet, prioritizáld őket az alábbiak szerint:
    – Azonnal megválaszolandó (mert sürgős, vagy mert egy pillanat alatt elintézhető)
    – Még aznap meg kell válaszolni, de némi utánanézést igényel (ezeket lehet például becsillagozni)
    – Nem sürgős, elég csak a héten válaszolni
  2. Ezután ZÁRD be az e-mailjeidet és ne is nyisd ki ebéd utánig, amikor remélhetőleg már elvégezted mindazokat a feladatokat, amiket a délelőttre terveztél. Vigyázz, a mailboxod csábítani fog, de te akkor is maradj erős és koncentrálj a délelőtti feladatlistádra!
  3. Délután – vagy mikor végeztél a tervezett teendőkkel – nyisd ki megint a postafiókod és nézd meg a második hullámot, majd ugyanúgy járj el, mint az elsővel.
  4. Másnap tedd ugyanezt, de közben nézd át, amit a hétre hagytál, azaz az olyan e-maileket, amelyeket még a héten kell megválaszolnod.

2. Megbeszélések

Bővebben…

Figyelem! Tűz van!

Nem elég fontos dolgokról beszélni, úgy kell ezt tennünk, hogy azt mások meghallgassák. Beszéljünk tehát arról a kommunikációs hibáról, amit ma a szerveztek 90%-a elkövet Magyarországon. Biztosan sokan ismernek magukra, civil szervezetükre, amikor azt mondom: többségünk végtelen monológokba hajlamos bocsátkozni az általa képviselt ügy kapcsán. Tegyük fel akár a legegyszerűbb kérdést egy civilnek (Mit/Miért/Hogyan dolgozik a szervezetetek?), és biztos, hogy rövid válaszok helyett végtelen előadásokat hallgathatunk meg.

I+like+you_2cb7f3_4823690

A legnagyobb probléma az, hogy ezt nem csak személyes beszélgetések során nehéz levetkőzni, de megjelenik honlapunkon, üzeneteinkben, ellehetetleníti adománygyűjtési és mobilizáló képességünket. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, le kell egyszerűsítenünk az üzenetünket és a cselekvés lehetőségeire, eredményeire koncentrálnunk. Unalomig ismételt tanács a tömörebb kommunikációra, hogy gondolkozzunk reklámszlogenekben/szövegekben amikor az üzenetünket fogalmazzuk, éppen ezért az alábbiakban néhány új nézőpontot mutatok be. Bővebben…

Motiváció 1.0

A legtöbb cikket adományszervezés témában publikáljuk, érthetően ezek iránt a legnagyobb az érdeklődés, hiszen a szervezetek puszta léte függ a sikeres fundraising kampányoktól. Ennek ellenére örömmel látjuk, hogy egyre többen kérnek fel minket önkéntes stratégia kidolgozására, tanácsadásra, képzésre a témában. Ez annak a jele, hogy sok szervezet kezdi felismerni: egy jól kommunikáló munkatársnál többre van szükség nem csak az adományszervezés, de az önkéntes menedzsment területén is.

Az alábbiakban sorra veszem azokat a motivációkat, amikre ideális esetben az önkéntes koordinátor a stratégia kialakításakor és a munkája során is támaszkodik. Néhány ezek közül értelemszerűnek tűnhet, mégis kevés az olyan stratégia, aminek kialakítása során komolyan mérlegelik ezeket a szempontokat. Sokan adottnak veszik a motiváció meglétét és nem teszik fel újra és újra a megfelelő kérdéseket: Miért választanak minket az önkéntesek? Miért maradnak egyesek a szervezettel, míg mások elhagyják azt? Az önkéntesek/aktivisták jelenléte nem a szervezet alapvető vonzerején múlik, ha önkénteseknek való munkára (nem minden feladat ilyen!) nem találunk segítőket, akkor nem megfelelő az önkéntes menedzsment. Az önkéntesekkel való munka sikere ugyanúgy mérhető, mint az adományszervezésé, számokban kifejezhető indikátorokból áll és stratégiai célok felé halad.

volunteer-photo

Lássuk tehát milyen motivációkra építkezünk: Bővebben…

‘ADOMÁNYOZZ’ gomb elhelyezése Facebook oldalon

Az elmúlt hetekben bőven adtunk olvasnivalót azoknak, akit a stratégiaalkotás mikéntje után érdeklődtek. Most evezzünk más vizekre és ismerjük meg a Facebook ‘Create Call to Action’ funkcióját. Ennek a gombnak az aktiválásával egy újabb lehetőség nyílik meg előttünk a szimpatizánsaink mobilizálására.

capture-20150922-141222

A fenti képen látható módon nem téveszthetjük el a funkciót az oldalunkra látogatva, igaz eddig sokak szeme elsiklott felette. Rákattintva a Facebook több választási lehetőséget kínál aszerint, hogy milyen aktivitásra akarjuk buzdítani a látogatóinkat, úgy mint feliratkozás, adományozás stb. Nincs is más dolgunk, mint megadni azt az online felületet ahova az érdeklődőket a rendszer át fogja irányítani.

donate-now-call-to-action-link-1024x541

Ezek a beállítások később Bővebben…

Hogyan írjunk adományszervezési stratégiát?

Hogy miért kell stratégia? Ez a cikk azoknak szól, akik már tudják, miért kell stratégia. Olyanoknak, akik stratégiájukkal egy stabil és fenntartható rendszert szeretnének építeni, ami kiszámítható és nem dől össze, mint annyi más fundraising program.

Mely lépéseket kell megtennünk egy stratégiatervezésnél?

  1. Célok meghatározása

Mint annyi sok más projekt esetében először biztosan tudnunk kell, hogy mik a céljaink.

  • Határozzuk meg, hogy milyen időtartamú stratégiát tervezünk. Mi 3 éves stratégiát szoktunk javasolni, de minimum 2 évben gondolkodj.
  • Majd határozzuk meg, hogy mennyi befektetni való pénzünk van. Minden fundraisinghez kell pénz, így ne is vágjunk bele semmilyen adománygyűjtésbe, ha nem akarunk rá áldozni – mert akkor csak biztos kudarc lesz a vége.
  • Mennyi adományt szeretnénk? Ez egy trükkös kérdés, erre eddig minden ügyfelünk azt mondta, hogy „amennyit csak lehet”. Ezért célszerűbb azt a kérdést feltenni, hogy az elkövetkező 3 évben (vagy amilyen hosszúra tervezzük a stratégiát), mekkora kiadásai lesznek a szervezetnek?

strategy-dammit1400

Ha mindezzel megvagyunk, az már egy jó kezdet, mert a céljaink fogják az utat mutatni számunkra a stratégiatervezés sötét (:D) útvesztőjében.

  1. Elveink és irányelveink
  • A következő lépésben szögezzük le az elveinket. A tapasztalt adománykérő szervezetek ezt Etikai kódexben vagy Adományszervezési kódexben szokták tenni. De miről van itt szó egyáltalán?
    Hogy milyen támogatásokat és milyen módon akar vagy nem akar elfogadni a szervezet. Ha például fontos a politikai függetlensége a szervezetnek, akkor kikötheti, hogy nem fogad el politikai szervezetektől, személyektől támogatást. Ha nem akar állami feladatokat ellátni, mert az ellenkezik az elveivel, akkor itt kiköti, hogy nem fogad el adományt kormányzati szereplőktől. Amit itt érdemes átgondolni, hogy milyen szervezetektől és milyen formában fogadunk vagy nem fogadunk el támogatást. Elfogadunk-e névtelen, készpénzes adományokat? Elfogadunk-e névtelen, x millió forint feletti adományokat? Milyen esetben akarunk vizsgálódni a cég után egy céges adomány esetében? Mekkora összegnél és milyen módon akarunk vizsgálatot folytatni. Ki és hogyan teszi mindezt? Stb.
  • Az irányelveink sokkal inkább az adományszervezési célokhoz kapcsolódnak. Milyen típusú adományokat szeretnénk?
    • Egyszeri vagy rendszeres adományokat?
    • Minél több személytől alacsony összeget vagy kevesebb donortól magasabb összeget?
    • Célhoz kötött vagy szabad felhasználású adományokat szeretnénk?
    • Fenntartható, lassan építkező programot vagy gyorsan növekvő, de több rizikóval járó programokat szeretnénk futtatni?

Bővebben…